MALUG

Ja jó, akkor én értettem rosszul.

Most kipróbáltam a 20:16-os áttételt egy régebbi 20-assal is, tényleg jól forog, nincs feszítettség, bár nekem még mindig kicsit szoros. Na mindegy, ez egyéni dolog. Meg tényleg csak akkor van értelme erről beszélni, ha mindkét oldalon ott van a merev befogás két liftarmmal.

Zoli írta:

Bocs a tájszólásért!
Visszaolvasom, amit írtam, de most túl fáradt voltam, hogy észrevegyem valami nem stimmelt.

- tényleg vicces volt... Még több ilyet!

Értettem elsőre is.
És ilyent én még nem tapasztaltam.
Azért írtam le az én verziómat, mert ezt már tapasztaltam.

Szerintem nem írtam elég egyértelműen a megfelelő értelmezéshez. Nem erről van szó, hanem hogy a sima, "súrlódáshang"mentes forgás a 20:16-os párosításnál nem jön létre teljesen, mert egy egészen kicsit nagyobb az átmérő(vagy a 20asnak, vagy a 16osnak, mindegy) a kelleténél. Ez csak akkor szorul(ott, ahol éppen csatlakoznak egymáshoz a fogak), ha két oldalt be van fogva közvetlenül a fogaskerekek mellett liftarmokkal. A Te esetedben azért nincs, mert még van fél stud mellettük, és a másik oldalt sincs melletük befogás, így a tengely játéka/deformálódása elnyeli.

Drasztikusan hangzik a reszelés? Nekem inkább praktikusnak tűnik )
A tervezett minőség helyreállítása.

Igen, egyetértek, kompromisszumokat kell hozni, kell bele anyag, h megfelelő merevségű legyen... és mint kiderült nem is valami nagy áldozat ez a panhard rúd, hiszen nem jelentős az általa okozott hiba . Csak felvetettem .

Bocs a tájszólásért!
Visszaolvasom, amit írtam, de most túl fáradt voltam, hogy észrevegyem valami nem stimmelt.

A 16:20-as áttétel egyáltalán nem szorul. Most néztem meg a kérdésed után, de semmi ilyen gond nincs vele.
Ami azonban lehet:
A 20 fogú fogaskereked kissé öntéshibás. Ha megnézed, az egyik felén látszik, hogy hol öntötték. 4 pont nyoma van. Ha azok a pontok kissé túlnyúlnak a fogaskerék síkján, akkor akadozhat emiatt. Nekem is volt ilyen gondom. Akármilyen drasztikusan is hangzik, egy kis késsel lefaragtam azokat az öntés után maradt nyomokat... Így nincs gond.

Nos szerintem is, felesleges ide a Watt link. Ide is beírom, ami vonatkozott a teherautómra: a fő gond a tengely böhömsége, ahogy már régóta tudjuk. Egyszerűen nem lehet nagytudású tengelyt olyan kompaktra építeni(pláne PP kerékhez), hogy a valóságot jól leutánozzuk. Nem hiszem, hogy jobban meg lehet ezt valósítani a jelenleginél, max. apróságokban lehet változás.


Amúgy ez nagyon jó :

Valamilyen új tájszólás?..


Váltó:
A sebességek tényleg nagyon szépen el vannak osztva. A 20:16-ost én is próbálgattam korábban, de kicsit "szorul", ha merevek a befogások. Neked nem?

Igen, gondoltam, hogy az elsőre célzol.

Azt nem írtam le, hogy igyekeztem azzal kompenzálni, amennyiben teljesen felmugrik a felfüggeszté, akkor már továbbfordul kicsit a vízszintesen, így újra az eredeti irányba húzza.

természetesen ennél sem mindegy a magasság.
De movel a hosszirányú kiterjedése is nagy a tengelynek, így a wattrudat még magasabbra tudnám csak tenni egy erre kiképzett részre, ami méginkább rontana a helyzetemen.

Jelen esetben sincs alacsonyan a panhard, de mint írtam kb reális mozgástérben mozog, így nem bajlódtam vele többet.
Persze hátul az igazi, de elől a kormányzás miatt akkora nem férne oda, vagy ha igen, akkor nagyon magasra kerülne.

Ha csak fél stud az elmozdulás, akkor persze, jó ez így. Azt hittem a rugók elhelyezkedése alapján, hogy nagyobb a rugóút, és emiatt nagyobb lesz a keresztirányú kerékmozgás is, de ekkora eltérés még bőven belefér...

Amúgy elvileg a panhard rúd bekötési magassága sem mind1, tehát szerintem most is viszonylag magasan van az a pont, ami körül elfordul a híd

(Hátul amúgy szép nagy a panhard rúd, ott tényleg nem lehet gond; az első felfüggesztésnél tűnt fel a mérete)

Köszi!


Panhard: Sajnos nemigen oldható meg Watt-rúddal.
Ugyanis annál a középső pont a fix, ami oldal irányban nem mozoghat. Ebben az esetben az igazi autóknál ezt kb a difizel, azaz a tengellyel egy szintre teszik. Így tökéletes. De ha ez a pont lényegesen a tengely fetett van, akkor úgy fog mozogni a tengely, akár egy háromszög billeg a felső csúcsa körül. Azaz nagyon jelentős lenne az oldalirányú mozgás.
Ennél a panhardnál mondhatni, hogy 2 háromszög van, amiknek a kerék felé eső részén hosszabb a befogója, így némiképp csökkent ezen a mozgáson. Ha egyszerre rugózik ütközésig mind a 2 kerék, akkor meg kb fél stud elmozdulás történik, ami a méretekhez képest nem vészes, és nem is igen látszik. (amit most írtam, azt másként nehezen magyarázom el, max rajzzal... úgyhogy remélem érthető, de ha nem, akkor szóljatok)

A váltó mondjuk egy hosszabb igénybevételnél elképzelhető, hogy kidobja magát, ezen majd valahogy megpróbálok csiszolni.

Igen, jól írtad Tomi. Az áttételek pontosan úgy vannak. Így viszonylag jól el vannak osztva a sebességsek.
1: 3,33-szoros erösítés
2: 2-szeres erösítés
3: 1,25-szörös erösítés
4: 0,8-szoros (ami már ugye 1,25-szörös gyorsítás)

Motorizálni meglátom fogom-e konkrétan a fordba.
Most kicsit több mint 2 hétig a kiállításom van szegeden.
Addig szerintem itthon építek csak egy motoros váltót.
Ráadásul elméletileg 6 sebességesre is működik, sőt akár 9-esre is, csak ott már szerintem lennének azonos sebességfokozatok + túl nagy lenne a váltó mechanizmus helyigénye... (na most aztán lehet gondolkodni mit találtam ki )

Pont ezt mondtam én is.


Rendkívül ötletes ez a váltó, ha jól látom, két külön kétsebességesből áll össze, a 16:20 - 24:12 -es és a 16:16 - 20:12 -es egységből.
( a kar hosszirányú tologatása a 16:16-20:12-es váltót, a keresztirányú meg a másikat állítgatja: http://www.brickshelf.com/cgi-bin/gallery.cgi?i=5465532 )
Talán a súrlódások jelen esetben is megakadályozzák a kiugrást, de ugye ez még nem a végleges állapot. Arra nagyon kíváncsi leszek, hogyan lesz motorizálva, tényleg nagyon nehéz kompromisszummentesen megoldani.

Le a kalappal.

Nagyon ötletes megoldások vannak benne, minden elismerésem.

A kerékagy jellegre a Rábáméhoz hasonló. Még egy okot hozzátennék a Zoli által említettek mellé: Mikor van nagy hosszirányú erő? Akkor, ha nagy nyomatékot is fejt ki a kerék. Ehhez természetesen az áttételen is nagy nyomatéknak kell lennie, ami pedig azt eredményezi, hogy elcsavarja - pontosabban igyekszik elcsavarni - azt a 4 keresztirányú liftarmot. Ez a csavarás megfeszíti a bennük levő tengelyeket, és így jóval megnő a tengely-liftarm közötti súrlódó erő. A tapasztaltak szerint, ez pedig már elegendő .

Tudom, nincs hosszabb LEGO link, de nem rövid egy kicsit a panhard rúd? Viszonylag nagynak tűnik a rugóút, ami a kis panhard rúddal párosítva elég jelentős "sétálás"-sal jár. Watt rúd segítségével már megoldható lenne a sétálás kiküszöbölése, pontosabban a nagy rugóút miatt még ha nem is szüntetné meg, de legalább minimalizálná a jelenséget.

A váltó mechanizmus, ha ilyen szabadon mozgatható, nem akar kiugrani a sebességből? Nem teljesen látom át

Köszönöm.

A kerékagyban a studos darabok azért vannak, mert a 4-es liftarmoknak különben van egy kis fel-le játékuk, ami pont arra elég, hogy kissé szoruljon a tengely. Persze sokat nem tesz, de azért így mégis csak tengelybarátabb.
http://www.brickshelf.com/gallery/Zoli/ ... g_0386.jpg
Itt jól látszik, hogy alul olyan 2x2-es sarok dab van, belül pedig 1x4-es. A felső kilőgás még támaszt rajt. Így teljesen merev.

Szétcsúszáson én is gondolkodtam.
De valamiért nem csúszik szét. ennek több oka lehet:
- A meghajtó tengelyt nagyon meg kellene hajlítania oldalra, hogy ez megtörténjen
- Ha kívül kicsúszik, akkor belül el kellene törjenek...
Semmilyen csúszást nem észleltem, pedig kicsit már teszteltem.

A difiben a 12-es fogaskerekek nem olyan törékenyek, mert hátul 5-szörös erösítés van a difi után.

A váltó elkészült.
Azért nem akartam motorizálni, mert most megyek kiállítani, és gondoltam jobb szemléltető modelként, nomeg nem lett volna időm befejezni. Kiállítani meg ki akarom, mert jól mutat.

Több variációt gondoltam át, amivel motoros váltót lehetne építeni. Lesz, amit majd megépítek. Ezért egyenlőre nem írok róla, csak annyit, hogy a 4 fokozatú készletekben lévő váltó lenne az alapja. (tehát olyan 8880-as féle...)
Egy nagyon érdekes mechanizmus váltana.

A legtöbb gondot az jelenti, hogy ne legyen a gép 2 sebességben egyszerre, ezért sok ötlet megbukik.

Amit jelen esetben jónak láttam, az egy dupla lineáris váltó volt.
Ez a kis elenállása miatt remekül beválik, könnyő a sebességek közé üreset építeni. (enyémben is van)
Ezt meghajtanám egy hasonló mechanizmussal, mint amikről eddig beszéltünk (az a 2 konstrukció, amiket a te topikodban tárgyaltunk).
Pár kép:
http://www.brickshelf.com/gallery/Zoli/ ... g_0300.jpg
http://www.brickshelf.com/gallery/Zoli/ ... g_0391.jpg
http://www.brickshelf.com/gallery/Zoli/ ... g_0392.jpg
http://www.brickshelf.com/gallery/Zoli/ ... g_0393.jpg
Mappa:
http://www.brickshelf.com/cgi-bin/gallery.cgi?f=503056

Középen, a váltó mellett elől, az első kerék meghajtásának kapcsolója van.
Kissé hátrébb a difizár kapcsolója.
A váltó mechanizmusa is figyelmet érdemel szerintem.
Ami még lényeges, hogy a váltót bárhogy lehet mozgatni, nem kell feltétlen H alakban a 4 sebességhez. Pl 1-esből oldalra át lehet húzni hármasba. Akár körözni is lehet a váltóval.

Felező nem lesz bent, mert felesleges.
1-esben így is nagyon erős. Szerintem ha visszafognám a kereket így is eltörne bent egy kis tárcsafogaskerék
http://www.brickshelf.com/gallery/Zoli/ ... g_0389.jpg
ami a difi fölött van. De azért biztosan meggörbítene pár tengelyt is, mert végül is ezután az áttétel után még 10-szeres erösítés van.

Ha most írtok, majd csak vasárnap reagálok rá, mert holnap megyek Szegedre.

Először is le kell szögezni, mennyire innovatív és jól átgondolt megoldásokkal teli az a gép. Nagyon tetszik a 90 fokkal elforgatott építési technika, valóban amiatt erősebb, hogy a studok kapcsolódása játékmentes. A pinek se rosszak, de ott van kis lötyögés, és egy hoszabb liftarm esetében a hosszú úton már számottevő deformáció jelentkezhet.
Ekkora géphez ez már tényleg kell. Ez a stabilizátorbefogás az alvázhoz különösen tetszik: http://www.brickshelf.com/cgi-bin/gallery.cgi?i=5462878 - mintha csak erre találták volna ki azt a fekete alkatrészt.

Ugyanezen a képen látszik a kerékagy. Van benne valamilyen a jármű hossztengelyével párhuzamos összefogó liftarm? Elég nagy erő esetén elvileg szétcsúszhat a tengelyek mentén(más kérdés, hogy szvsz előbb törik el a 12-es fogaskerék a difiben ). A kerékagyban amúgy tetszik az ismételt studos alkalmazás, ami merevíti a 4es feles liftarmokat.


De lineáris váltó lesz? (vagy tán szekvenciálisra gondolsz? -ott van előre/hátra kar) Szerintem ebbe érdemes RC-set tenni.

Köszönöm, örülök, hogy tetszik!

Ezekkel a brickekkel és platekkel még az alap összeállításban is erősebb szerkezetet lehet építeni, mint a liftarmossal. Ez szerintem a sok kapcsolódási pont miatt van, ahogy a studok belemen a platek és a brickek aljába, úgy egy erősebb tömböt alkotnak.

Ezt az oldalra fordított brick, plate technikát már nagyon régen kigondoltam, de még nem építettem vele.
Az első komolyabb ilyen gép szerintem talán ez a daru volt:
http://www.texbrick.com/model_marinecrane/index.html
De kerekes képben még egyáltalán nem láttam.

Hátránya, hogy csak akkora gépben használható, amiben nem túl nagy a 2 stud magas alváz, vagy a legalább 10, de inkább több széles.

Képet kaptam. Megnéztem a képeket és még jó, hogy volt alattam szék. Nagyon komoly megoldások vannak az alvázban. Főleg a futóművek tetszenek. Én se vagyok kezdő legozó (mondjuk technic-kel csak kb 2,5-3 éve foglalkozok) de rengetek ismeretlen megoldást láttam. Nekem eddig kimaradt ez a régi elemeket (brick-es ha jól írom) használó alvázépítési mód. Eddig csak a liftarm-os elemeket használtam. De ki fogom próbálni.
Várom a folytatást.