MALUG

Szerintem az a lényeg h ha vki vmit elég jó siznten akar csinálni, arra komolyan oda fog figyelni, és az lesz a legfontosabb az életében. Előbb utóbb a szabadidejében is azzal fog foglalkozni, és pl legozásra nem marad idő.

Csak segíteni próbálnak.
Sajnos neki az a tapasztalata, hogy nem igazán érdekli a felnõtteket a "hülyegyerek" játéka, inkább csak le akarja tudni a dolgot..

Én is fociztam egy ideig (5 év) és érdekes, hogy akkoriban nem legóztam. Nem tudom mi lehet az összefüggés.

Egyébként én azt utálom, hogy amikor bemegyek egy játékboltba és elkezdem nézegetni a legót odajön egy eladó és megkérdezi, hogy hány évesnek lesz, mintha egy 24 éves nem vehetne magának ilyen játékot.

Nekem otthon mindig fejcsóválás van, ha hazaviszek valami újdonságot, és jön a kérdés: "És hova fogod tenni?"

Ha barátnak említem, csodálkoznak, de amint mutatok nekik képeket a MOC-okról, egybõl mondják, hogy "fú, de klassz, ez tök jó!".

És én úgy vettem észre, hogy a lányoknak is tetszik. (Persze õk olyankor még nem tudják, hogy nekik csak a második hely jut majd.) De mindenesetre sokkal jobb, mintha kártyázni, vagy inni járnánk.

Az egyik kollégám teljesen gyereknek néz a LEGO miatt, de hát nála nem csodálkozom, focizni jár. A fõnökömnek tetszik, õ is szokott otthon építeni a fiaival, és amikor nagyobb kiállításunk volt, meg is nézték. Nagyon tetszett nekik. Két éve karácsonyra egy 4484-es készletet kaptam tõle (Star Wars MINI - X-wing Fighter & Tie Advanced). Viszont tavaj már csak egy ébresztõórát, mert sokat késtem. Szörnyû hangja van (az órának), és persze nem LEGO.

utóbbi 1 évben nem voltam túl aktív, de a nyár felé közeledve lett egy kis zúzódásom úgy hogy nem tudtam járni, untam a fejem, aztán újra elkeztem legozni. vélettlen egy játékboltba keveredtem ahol megláttam a 7893 as repülőt. gondoltam nagyobb repcsim még úgy sincs, megvettem. azóta elég nagy lázban égek. bár szüleim elviselik hogy legozom(13 évesen) de szerintük naon sok van (bár elnézegettem néhány képet, hááát a lego mennyiségemmel nem nagyon büszkélkednék. 2 éves koromban készült egy videó amin már "legozok" azota éredekel 12 éves koromig, utána egy ideig úgy tűnt h abbahagyom de 1 év nem aktív legozás után újra elkezdtem

Hogy mit szólnak?
Asszonykám elfogadja, feltéve, ha nem töltök vele túl sok időt és
nem vásárolom tele a házat vele. A költekezésért húzza a száját,
de megpóbálom én is kordában tartani.
Szüleim költséges baromságnak tartják, de hát ez van, önálló
életet élve nem érdekel a véleményük...
Öcsém mindig megcsodálja az aktuális beszerzéseimet, ill. néha segít
tesztelni az általam kitalált LEGO-stratégiai játékot (Castle-fantasy).
Nagyon élvezzük mindketten, és jókat veszekszünk rajta, közben
röhögünk...
Barátok/ismerősök elfogadják, sőt megígérték, hogy ajándékba LEGO-t kapok...

Család

Szülők: Mindig is tudtuk, hogy lego őrült vagy. Kár, hogy nem építész lettél, vagy játéktervező.

Élettárs: Engem nem érdekel, de látom, hogy neked fontos és valóban jókat építesz, bár kicsit drága hobbi.

Munkatársak

Te egy igazi MODERÁLVA vagy! Még ehhez is van türelmed.

Barátok

Hát, akkor nem fogunk megválni a legoinktól, ha ilyeneket is lehet építeni belőle...tehát neked sem adjuk el!!!

Én valahol a legozásnak köszömhetem a mostani munkámat. Ha gyerekkoromban nem adott volna akkora "kreatív löketet", lehet, hogy bioroboként dolgoznék valami gépsoron...
Sokan pár éve furcsán néztek, aztán mpndtam nekik, hogy nekem legalább van hobbim...

Egyébként idén névnapomra a főnökömtől kaptam egy KK-s készletet ajándékba.

Nekem még senki sem vetette a szememre, hogy ez baj lenne (lehet, hogy nem mernek beszólni mázsa felett ). Mindig sikerült lenyűgöznöm az ismerősöket e játék nagyszerűségéről, amiben a MALUG galéria is nagy segítségemre volt (munkatársaimat Xxtruck önjáró fúrógépe teljesen lenyűgözte). Persze a legtöbb ismerősömnek van bogara, így megértőek is. Itthon azt szoktam mondani, hogy azért jobb a pecázásnál, mert így legalább itthon vagyok, és nem tűnök el egész hétvégékre.
A monitoromon a munkahelyemen általában valamelyik MOC-om látszik és sosem röhögtek, még a srácokkal épített Mikulás-szánkó-hóember fényképén sem.
Ha vendég van és netán előkerülnek a legók, akkor a vendég általában elkezd építeni (persze ha műszaki vagy bármilyen gyakorlati érdeklődésűek általában). Ha az építés közben felmerül, hogy kellene ide ez vagy az, van e ilyen alkatrész egyáltalán LEGO-ból? akkor csak kihúzom a megfelelő fiókot és két mozdulattal előhúzom a megfelelő alkatrészt. Ekkor jön az, hogy: - milyen jó így LEGO-zni, ha azonnal megvan amit keresek és nem kell túrni.

ÜDV!
GP

Nekem eddig csak pozitív tapasztalatom volt. Én annó amikor állást kerestem még az önéletrajzomba is beleírtam. Sőt! Az is kiderült, hogy az egyik kollégám rokona is volt az egyik Malug találkozón (sajnos nem árulta el az illető nevét )
A barátaim is jó véleménnyel vannak erről a hobbiról. Az egyikőjük még oda is adta nekem az összes legoját, mondván nálam jobb helyen lesz mint nála
Egyedül csak annyu szokott riogatni, hogy majd odaadja az unokákna a legokat.

Az én tapasztalatom, hogy teljesen hülyének néznek, ha elárulom, hogy ez a hobbim. Főleg, hogy egy kétgyermekes ANYUKA vagyok... /A férfiaknak valahogy jobban elnézik.../ Finoman rákérdeznek, hogy ugye csak a gyerekkel együtt szoktam legózni? Döbbent csönd következik, mikor kiderül, hogy egyedül is... Lelkesen magyarázom, hogy mennyire más ma a legó, mint régen, de 1-2 kivételtől eltekintve, érdekes tanulmányt lehetne írni az emberi reakciókból. Egy ideje már nics kedvem magyarázkodni... /Szomorú, hogy a "gyerek lélek" mennyire kiveszett az emberekből./
Tulajdonképpen én is véletlenül kezdtem újra legózni kb. 2 éve. A nagyobbik fiamnak volt egy hosszan tartó, komoly betegsége, és ki kellett találnunk valamit, ami sokáig leköti, változatos és ülve lehet játszani. Ma 5 és fél éves és fanatikus legós!!! Napi 4-5 órát épít, készleteket és MOC-okat is teljesen önállóan. Star Wars, Harry Potter, Orient és Creator rajongó. 12 hatalmas dobozba válogatja szét fajtánként az alkatrészeit, /ebbe néha besegíthetek / egy több száz darabos szettet simán kirak egyedül. Közösen rendeltünk a Bl-ről, licitáltunk a NINCS INGYEN REKLÁM és jártunk ki a piacra is kincsekért, így mire észbe kaptam, már ugyanolyan fanatikus lettem, mint a fiam. A közös hobbi ráadásul még szorosabbá és tartalmasabbá tette a kapcsolatunkat.
Nálunk a FÉRJEM közli néha, hogy elege van a legóból, ugyanis őt egyáltalán nem érdekli . De mit várjon az ember egy képregénygyüjtő, filmgyüjtő, zeneőrülttől...

UI: A 3 éves kisebbik fiam saját, KÜLÖN dobozt szeretne az Ő legóinak! Szegény férjem!!! Már hárman 1 ellen...

Egyébként ez egy nagyon lényeges dolog szerintem. Leírtad a lényeget. Sokakban a Legoról -főleg a mi vén korosztlyunknál-, még nagyon nem az a kép van erről a játékról, mint amit ma valójában ez jelent. Nem mintha a "sima" Lego kockákból nem lehetne mérnöki szintű építményeket létrehozni, de alapjában a Lego rendszere iszonyatosat fejlődött az utóbbi évtizedekben. Voltaképpen én is emiatt tértem vissza a Lego-hoz. Ugyanakkor ha valakinek Legoról beszélek, akkor ahogy írod, általában nem az ugrik be neki, hogy ebből megépíthető pl. a Lánc-híd, vagy egy hatalmas és működő munkagép, vagy akár egy programozható "intelligens" robot, hanem sokkal inkább az a kép ugrik be nekik, amikor a korabeli Lego prospektusban az 5éves kisgyerek vidáman építgeti 2x2-es kockákból a 4x4cm-es kockatehenet.
Azt hiszem, aki a Legozáson elsőre nevet, az főként emiatt teszi. De akinek megmutatom, hogy a Lego mit tud ma valójában, az általában hanyatt esik

Hát igen, ez érdekes téma! Én kb 3 éves korom óta legózom (nem emlékszem, mikor kezdtem ), folyamatosan, most 21 vagyok. Mindig is szerettem technic-kel variálni, egyetem óta még újabb értelmet nyert, amikről tanulok, néha megépítem. Lehet nem túl bonyolult szerkezetek, de tananyag Viszont a közelmúltban érdekes dolog történt velem. Volt osztálytársaimnak - akikkel 8, párukkal 12(!) évig jártam egy osztályba - tutdtára adtam, hogy még mindig legózom. Gimiben sosem volt téma, de a közelmúltban - valóra váltva gyerekkori álmaimat - komoly alkatrész és készlet felhalmozást hajtottam végre, és egy kicsit megszellőztettem az így készült kreálmányaimat. Először kinevettek! És megdöbbentek - főleg az a tény terjedt szabályos pletykaként, hogy kb fél év alatt bőven 6 számjegyű összeget költöttem legóra. Igaz, ami igaz, vmi használt autót akartam venni, így ez késik... De amikor elmagyaráztam nekik a különféle dolgokat - pneumatika, kompresszor, elektromotorok, RCX, váltómechanizmus - akkor nagyot csodálkoztak, és úgy tűnt, megértenek. Sőt! Legutóbb már elismeréssel mondta egyikük előttem másik volt osztálytársamnak, miket építek, illetve mik vannak legóból! Ő még a kormányozható kisautónál maradt

Érdekes olyanokról olvasni, akik csak pár éve kezdtek el újra érdeklődni, és látni azt, hogy már mennyire benne vannak!

Nekem könnyű dolgom van: már kiskoromtól kezdve legózok. Édesapám kb. 12 évesen beszállt a családi termelésbe (szövőgépen dolgozott), úgyhogy ő aztán tudja, milyen az, ha vkinek nincs elég gyermekkora. Ezért egyáltalán nem próbáltak meg lebeszélni róla, mostanra meg kiderült, hogy ez nem csak játék, hanem alkotóművészet is.
Társaságban mindig is bátran felvállaltam, és nem is nagyon néztek le érte. Érdekes, hogy suliban főleg a lányoknak tetszikez a hobbi - a minifigeket cukinak találják. Most gimiben az egész osztály tudja, ha legós póloban vagyok, megyek új készletet venni, vagy talira, stb. Most 4. évvégére mindenkinek írtam egy cd-t osztályfotókkal. 3 osztálytársamnak viszont a Syma-csarnok-beli kiállításról is kellett kiírnom képeket! Egyébként mindenki tudta, mről van szó, amikor viccesen mondtam, hogy megyek a Barbie-kiállításra. Komolyan, többen irigyeltek, hogy van erre 1500 Ft-om!

Családban is tudják rólam, hogy fertőzött vagyok. Áprilisban megjelent az Indóházban http://www.indohaz.hu/ ez a kép: http://www.brickshelf.com/gallery/piszkosfreddy/Dutch-loco/remixed_dutch_loco_by_tomchee.jpg
Erre büszke vagyok, mert a legózást egy újabb fórumon is hirdeti.
Adtam a családban tiszteletpéldányt belőle, azóta mindenhonnan hallom az elismerő visszajelzéseket.
Szóval: a LEGO király dolog, és jobban elismernek majd, ha felvéllalod, mintha sunyiban derülne ki.

A szüleim mindig "haszontalan" időtöltésnek tartották a legózást, de amíóta kiállításokra megyünk azóta egy kicsit másként gondolnak a legora.

Lehet mindenből "ciki" dolgot csinálni.

a lényeg, hogy olyan "építményeket" csináljatok, amivel el lehet büszkélkedni...